Utolsó frissítés: 2026. július · Írta: a Dermfix fototerápiás csapata
Röviden: 68 in vitro és állatkísérletes tanulmány áttekintése után a kutatók azt állapították meg, hogy a LED-fény a sebgyógyulásban ugyanazokat az alapvető biológiai hatásokat váltja ki, mint a lézerfény – kevesebb gyulladást, nagyobb fibroblaszt-aktivitást, több kollagént és jobb érképződést. Az a tulajdonság, amely a lézert lézerré teszi (a koherencia), láthatóan nem az, amitől az alacsony szintű fényterápia hatásos. A hullámhossz és a dózis sokkal fontosabb, mint az, hogy a fényforrás lézer vagy LED.
Az áttekintés
A brazíliai Universidade Federal de Minas Gerais és a Pontifícia Universidade Católica de Minas Gerais kutatócsoportja – Maria Emília de Abreu Chaves, Angélica Rodrigues de Araújo, André Costa Cruz Piancastelli és Marcos Pinotti – egy régóta tartó vitát kívánt eldönteni az alacsony szintű fényterápiában: valóban számít, hogy lézert vagy LED-et használunk? Az áttekintés 2014-ben jelent meg az Anais Brasileiros de Dermatologia folyóiratban.
A csoport a Medline, a PubMed, a Science Direct és a SciELO adatbázisaiban kereste az 1992 és 2012 között megjelent tanulmányokat, olyan kifejezések kombinációival, mint „low level laser therapy”, „LED”, „phototherapy”, „wound healing”, „fibroblast”, „collagen” és „angiogenesis”. Végül 68 tanulmányt elemeztek: 48 kizárólag lézerfénnyel, 14 kizárólag LED-fénnyel foglalkozott, 6 pedig a kettőt közvetlenül hasonlította össze ugyanazokon a sebeken.
Mit tesz valójában a két fényforrás
A lézeres vizsgálatokban a hullámhossz 532 és 1064nm között mozgott, a leggyakrabban használt sáv a 632,8–830nm volt, a dózisok pedig többnyire 1 és 5 J/cm² közé estek. A LED-es vizsgálatok hasonló, 456–880nm-es tartományt használtak, leggyakrabban 627–670nm körül, és a leggyakoribb dózis 4 J/cm² volt.
Bár különböző fényforrásokról volt szó, mindkettő ugyanazokat a biológiai hatásokat váltotta ki: kevesebb gyulladásos sejt a seb területén, fokozott fibroblaszt-proliferáció, több kollagénszintézis, valamint fokozott érképződés és granulációs szövetképződés – a sebgyógyulás alapvető építőkövei. Az a hat tanulmány, amely ugyanazokon a sebmodelleken közvetlenül hasonlította össze a lézert és a LED-et, nem talált érdemi különbséget.
Miért nem számít végül a koherencia
A lézerfény meghatározó fizikai tulajdonsága a koherencia – fotonjai azonos frekvenciával, irányban és fázisban haladnak. Egyes kutatók szerint ez olyan előnyt ad a lézereknek, amelyet a nem koherens LED-fény nem tud felülmúlni. Ez az áttekintés egyenesen cáfolja ezt: a koherencia szinte azonnal elvész, amint a fény kölcsönhatásba lép a biológiai szövettel, és az elemzett bizonyítékok azt mutatják, hogy a sejtek fényre adott válasza nem függ attól, hogy a fény eredetileg koherens volt-e. A gyakorlatban, amint a fény eléri a bőrt, az azonos hullámhosszú lézer és LED sejtszinten hasonlóan viselkedik.
Ami valóban számít: hullámhossz és dózis
Ha nem a koherencia a döntő tényező, akkor mi? Az áttekintés egyértelműen két paraméterre mutat rá: a hullámhosszra és a dózisra.
A hullámhossz tekintetében a hatásos vizsgálatok többsége – a 68-ból 59 – olyan fényt használt, amely a szerzők által „optikai terápiás ablaknak” nevezett tartományba esik, nagyjából a vöröstől a közeli infravörösig, ahol a hemoglobin és a melanin a legkevésbé nyel el, és a fény a leghatékonyabban hatol be a szövetekbe. Kisebb számú vizsgálat kék vagy zöld fényt használt, és szintén tapasztalt hatásokat, de a sebkezelési alkalmazásokban a vörös és a közeli infravörös marad a meghatározó és legjobban alátámasztott választás.
A dózis tekintetében az áttekintés az Arndt–Schultz-görbére hivatkozik – ugyanarra a kétfázisú dózis-hatás elvre, amely e szakirodalom más részeiben is megjelenik: a nagyon alacsony dózisok csekély hatást váltanak ki, a hatás az 1–5 J/cm² körüli csúcsig növekszik, a túl magas dózisok (több vizsgálatban 10–16 J/cm²) pedig fokozás helyett kifejezetten gátolták a biológiai választ. Más szóval a megfelelő dózis fontosabb, mint az eszköz, amely leadja.
A feltételezett mechanizmus
Az áttekintés egy kétlépcsős modellt vázol fel (amelyet Tiina Karu kutatónak tulajdonítanak) arról, hogyan működik mindez sejtszinten. Először egy „elsődleges reakció”: a fényt a mitokondriumokban található citokróm-c-oxidáz nyeli el, ami megváltoztatja redoxállapotát, és felgyorsítja az elektrontranszportot a légzési láncban – másodpercek vagy percek alatt. Ezt követik a „másodlagos reakciók”, amelyek órák vagy napok alatt bontakoznak ki: a kezdeti jel felerősödik és az egész sejtben továbbterjed, végül befolyásolja a kalciumszintet, az anyagcserét, a DNS- és RNS-szintézist, valamint a fibroblasztok proliferációját – vagyis azokat a későbbi hatásokat, amelyek a látható sebgyógyulást ténylegesen előidézik.
Gyakran ismételt kérdések
Akkor a LED ugyanolyan jó a sebgyógyulásra, mint a lézer?
A 68 tanulmányt felölelő áttekintés alapján igen – a biológiai hatások következetesen hasonlóak voltak, és a hat közvetlen összehasonlítás nem talált szignifikáns különbséget.
Miért gondolták eredetileg, hogy a lézerek jobbak?
Főként a koherencia miatt – abból az elméletből kiindulva, hogy a lézerfény egységes fázisa terápiás előnyt jelent. Az áttekintés szerint ez a feltételezés nem állja meg a helyét, amint a fény ténylegesen kölcsönhatásba lép a szövettel.
Mi fontosabb a fényforrásnál?
A hullámhossz (a vöröstől a közeli infravörösig terjedő tartomány teljesített a legjobban) és a dózis (a hatás 1–5 J/cm² körül tetőzik, a magasabb dózisok pedig kontraproduktívvá válnak).
Ez azt jelenti, hogy bármilyen hullámhossz vagy dózis egyformán jól működik?
Nem – az áttekintés kifejezetten hangsúlyozza, hogy a hatások nagymértékben attól függenek, hogy mindkét paramétert helyesen választják-e meg, ezért a szerzők egységesebb klinikai protokollokat sürgetnek.
Forrás: Chaves, M.E.A., Araújo, A.R., Piancastelli, A.C.C. & Pinotti, M. „Effects of low-power light therapy on wound healing: LASER x LED.” Anais Brasileiros de Dermatologia, 89(4), 616–623 (2014). DOI: 10.1590/abd1806-4841.20142519.
Jogi nyilatkozat: ez a cikk publikált kutatásokat foglal össze általános tájékoztatás céljából. Nem minősül orvosi tanácsnak, és nem írja le egyetlen Dermfix-termék rendeltetését sem.