Utolsó frissítés: 2026. július · Szerző: a Dermfix fototerápiás csapata
Rövid válasz: 68 in vitro és állatkísérlet áttekintése után a kutatók megállapították, hogy a LED-fény ugyanazokat az alapvető biológiai hatásokat váltja ki a sebgyógyulásra, mint a lézerfény: csökkenti a gyulladást, fokozza a fibroblasztok aktivitását, növeli a kollagéntermelést és javítja az erek kialakulását. Úgy tűnik, hogy nem az a tulajdonság, amely a lézert lézerré teszi (a koherencia), az, ami a kis intenzitású fényterápiát hatékonnyá teszi. A hullámhossz és a dózis sokkal fontosabb, mint az, hogy a fényforrás lézer vagy LED-e.
A beszámoló
A brazíliai Universidade Federal de Minas Gerais és a Pontifícia Universidade Católica de Minas Gerais kutatócsoportja — Maria Emília de Abreu Chaves, Angélica Rodrigues de Araújo, André Costa Cruz Piancastelli és Marcos Pinotti — elhatározták, hogy véget vetnek az alacsony intenzitású fényterápiával kapcsolatos régóta folyó vitának: valóban számít-e, hogy lézert vagy LED-et használunk? A tanulmányt 2014-ben publikálták az Anais Brasileiros de Dermatologia című folyóiratban.
A kutatócsoport a Medline, a PubMed, a Science Direct és a SciELO adatbázisokban keresett 1992 és 2012 között megjelent tanulmányokat, olyan kifejezések kombinációit használva, mint „alacsony intenzitású lézerterápia”, „LED”, „fényterápia”, „sebgyógyulás”, „fibroblaszt”, „kollagén” és „angiogenezis” kifejezések kombinációit használva. Végül 68 tanulmányt elemeztek: 48-at, amely kizárólag lézerfényt vizsgált, 14-et, amely kizárólag LED-fényt vizsgált, és 6-ot, amely közvetlenül összehasonlította a két módszert ugyanazon sebeken.
Mit is tesznek valójában mindkét fényforrás
A lézeres vizsgálatok során a hullámhosszok 532 és 1064 nm között mozogtak, a leggyakrabban használt tartomány a 632,8–830 nm-es sáv volt, az alkalmazott dózisok pedig többnyire 1 és 5 J/cm² között mozogtak. A LED-es vizsgálatok hasonló tartományt, 456–880 nm-t használtak, amely leggyakrabban a 627–670 nm körüli tartományba esett, a leggyakoribb dózis pedig 4 J/cm² volt.
Annak ellenére, hogy különböző fényforrásokból származtak, mindkettő ugyanazokat a biológiai hatásokat váltotta ki: kevesebb gyulladásos sejt a seb helyén, fokozottabb fibroblaszt-szaporodás, fokozottabb kollagénszintézis, valamint fokozottabb érképződés és granulációs szövetképződés – a sebgyógyulás alapvető építőelemei. Az a hat tanulmány, amely ugyanazon sebmodelleken közvetlenül összehasonlította a lézert és a LED-et, nem jelentett jelentős különbséget a két technológia között.
Miért derül ki, hogy a koherencia nem számít?
A lézerfény meghatározó fizikai tulajdonsága a koherencia – fotonjai azonos frekvenciával, irányban és fázisban terjednek. Egyes kutatók szerint ez olyan előnyt jelent a lézerek számára, amellyel a nem koherens LED-fény nem tud versenyezni. Ez az áttekintés közvetlenül cáfolja ezt az elképzelést: a koherencia szinte azonnal elveszik, amint a fény kölcsönhatásba lép a biológiai szövetekkel, és a vizsgált bizonyítékok azt mutatják, hogy a fényre adott sejtválasz nem függ attól, hogy az a fény kezdetben koherens volt-e. Gyakorlati szempontból: amint a fény eléri a bőrt, az azonos hullámhosszúságú lézer és LED sejtszinten hasonlóan viselkedik.
Ami valóban számít: a hullámhossz és a dózis
Ha nem a koherencia a döntő tényező, akkor mi az? A tanulmány egyértelműen két paraméterre mutat rá: a hullámhosszra és a dózisra.
A hullámhossz tekintetében a hatékony tanulmányok többsége – a vizsgált 68 közül 59 – olyan fényt használt, amely a szerzők által „optikai terápiás ablaknak” nevezett tartományba esik, nagyjából a vörös és a közeli infravörös tartomány között, ahol a hemoglobin és a melanin a legkevésbé abszorbeálja a fényt, és a fény a leghatékonyabban hatol át a szöveteken. Kevésbé tanulmányban kék vagy zöld fényt használtak, és ezekben is megfigyeltek hatást, de a sebkezelés terén továbbra is a vörös és a közeli infravörös fény a domináns, leginkább alátámasztott választás.
A dózis tekintetében a tanulmány hivatkozik az Arndt–Schultz-görbére — ugyanazt a kétfázisú dózis-válasz elvet, amely a szakirodalom más részein is megfigyelhető —, amely szerint a nagyon alacsony dózisok alig váltanak ki hatást, a hatások az 1–5 J/cm² tartomány körüli csúcs felé fokozódnak, míg a túl magasra emelt dózisok (több tanulmányban 10–16 J/cm²) valójában gátolták a biológiai választ, ahelyett, hogy fokoznák azt. Más szavakkal: a megfelelő dózis beállítása fontosabb, mint az, hogy melyik eszköz adagolta azt.
A javasolt mechanizmus
A tanulmány egy kétlépcsős modellt vázol fel (amelyet Tiina Karu kutatónak tulajdonítanak) arról, hogy ez hogyan működik sejt szinten. Először egy „elsődleges reakció” zajlik le: a mitokondriumokban található citokróm c-oxidáz elnyeli a fényt, megváltoztatva redoxállapotát és felgyorsítva az elektronátvitelt a légzési láncban – ez másodpercek vagy percek alatt történik meg. Ezt követik a „másodlagos reakciók”, amelyek órákig vagy napokig tartanak, és amelyek során a kezdeti jel felerősödik és továbbítódik az egész sejtben, végül befolyásolva a kalciumszintet, az anyagcserét, a DNS- és RNS-szintézist, valamint a fibroblasztok szaporodását – ezek azok a későbbi hatások, amelyek valójában a látható sebgyógyulást hajtják elő.
Gyakran feltett kérdések
Tehát a LED ugyanolyan hatékony a sebgyógyulásban, mint a lézer?
A 68 tanulmányt áttekintő elemzés alapján a válasz: igen — a biológiai hatások következetesen hasonlóak voltak, és a hat közvetlen összehasonlítás során sem találtak közöttük szignifikáns különbséget.
Miért gondolták az emberek egyáltalán, hogy a lézerek jobbak?
Elsősorban a koherencia miatt – azaz annak az elméletnek a fényében, miszerint a lézerfény egyenletes fázisa biztosítja számára a terápiás előnyt. Ez az áttekintés megállapította, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét, amint a fény ténylegesen kölcsönhatásba lép a szövetekkel.
Mi fontosabb a fényforrásnál?
A hullámhossz (a vörös és a közeli infravörös tartományban volt a leghatékonyabb) és a dózis (a hatás 1–5 J/cm² körül érte el a csúcsot, a magasabb dózisoknál pedig már ellenkező hatást váltott ki).
Ez azt jelenti, hogy bármilyen hullámhossz vagy dózis ugyanolyan hatékony?
Nem — a tanulmány egyértelműen kijelenti, hogy a hatások nagymértékben attól függenek, hogy mindkét paramétert helyesen állítsák be, ezért a szerzők szabványosabb klinikai protokollok kidolgozását szorgalmazzák.
Forrás: Chaves, M.E.A., Araújo, A.R., Piancastelli, A.C.C. és Pinotti, M. „Az alacsony teljesítményű fényterápia hatása a sebgyógyulásra: LASER x LED.” Anais Brasileiros de Dermatologia, 89(4), 616–623 (2014). DOI: 10.1590/abd1806-4841.20142519.
Jogi nyilatkozat: Ez a cikk általános tájékoztatás céljából összefoglalja a publikált kutatási eredményeket. Nem minősül orvosi tanácsadásnak, és nem írja le egyetlen Dermfix-termék rendeltetését sem.