Utolsó frissítés: 2026. július · Írta: a Dermfix fototerápiás csapata
Röviden: egy humán endotélsejteken (az ereket bélelő és a sebgyógyulást irányító sejteken) végzett, kontrollált laboratóriumi vizsgálatban a vörös és a zöld LED-fény egyaránt jelentősen fokozta a sejtek osztódását és vándorlását, a kék fény viszont nem – sőt sejtszinten mintha még gátolta is volna ezeket a folyamatokat. Ha a cél a sebgyógyulás és a keringés támogatása, jelenleg a vörös és a zöld hullámhosszok mellett szólnak erősebb bizonyítékok.
A vizsgálat
A bécsi Ludwig Boltzmann Kísérleti és Klinikai Traumatológiai Intézet Sabrina Rohringer és Peter Dungel vezette csapata közvetlenül összehasonlította, hogyan hatnak a különböző LED-hullámhosszok a humán köldökvéna-endotélsejtekre (HUVEC) – az érképződés (angiogenezis) vizsgálatának standard laboratóriumi modelljére. A csapat három hullámhosszú pulzáló LED-fényt tesztelt – 475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (vörös) – kezeletlen kontrollsejtekkel összevetve. A teljes tanulmány 2017-ben jelent meg a Scientific Reports (Nature) folyóiratban.
Az endotélsejtek azért fontosak, mert az erek belső falát bélelik, és közvetlenül felelősek az új kapillárishálózatok kialakulásáért a szövetkárosodás helyén – ez a sebgyógyulás egyik központi folyamata.
Mit tett a vörös és a zöld fény
72 óra elteltével mind a vörös, mind a zöld fény jelentősen növelte az endotélsejtek számát a kezeletlen kontrollokhoz képest – a vörös és a zöld csoportban a sejtszám nagyjából 144–146%-kal volt magasabb. A kék fény ezzel szemben csak mérsékelt, statisztikailag nem szignifikáns növekedést eredményezett.
Ez a mintázat többféle tesztben is megmaradt. Egy standard „karcolásos seb” vizsgálatban – amelyben egy sejtrétegben rést hoznak létre, és követik, milyen gyorsan záródik be – a zöld fény eredményezte a leggyorsabb, statisztikailag szignifikáns záródást. Egy, a sejtek szöveten keresztüli vándorlását utánzó 3D modellben mind a vörös, mind a zöld fény jelentősen növelte a kifelé vándorló sejtek számát, a kék fény viszont semmilyen hatást nem mutatott.
A kutatók a korai érképződést is vizsgálták egy endotélsejteket és őssejteket kombináló 3D kokultúra-modellben. Mind a vörös, mind a zöld fény növelte az osztódó sejtek által elfoglalt területet, és látható sejtmegnyúlást okozott – ez annak jele, hogy a sejtek aktívan új kapcsolatokat alakítanak ki egymással.
Mit tett a kék fény
A kék fény az ellenkező okból tűnt ki. A kontrollhoz képest jelentősen csökkentette a sejtek anyagcsere-aktivitását, egyedüli hullámhosszként okozta a reaktív oxigéngyökök (ROS) szignifikáns emelkedését – amelyek túlzott mennyiségben károsíthatják a sejteket –, és egyik in vitro vizsgálatban sem javította a vándorlást vagy az osztódást.
A szerzők ugyanakkor egy fontos árnyalatra is rámutatnak: ugyanennek a laboratóriumnak más vizsgálatai szerint a kék fény élő állatmodellekben lehet hatékony, különösen azáltal, hogy a mitokondriális fehérjékből a gyógyulást támogató módon nitrogén-monoxidot szabadít fel. A tanulság tehát nem az, hogy a kék fény sosem működik, hanem az, hogy ebben a közvetlen, sejtszintű összehasonlításban a vörös és a zöld következetesen felülmúlta.
Akkor miért tartalmaznak a több hullámhosszú panelek mégis kék fényt?
Egy ilyen vizsgálatnál jogos a kérdés – a saját eszközeinkkel kapcsolatban is, hiszen a Dermfix RLF sorozat hét választható hullámhossza között szerepel a 480 nm is. Három dolgot érdemes különválasztani.
Először is, ez egy endotélsejteken végzett in vitro vizsgálat volt, amely minden hullámhosszt külön tesztelt egy érrendszeri eredmény szempontjából. Nem egy több hullámhosszú panel tesztje, és nem méri azokat az alkalmazásokat, amelyekre a kék fényt a bőrápolásban általában választják.
Másodszor, ugyanez a kutatócsoport külön kimutatta, hogy a kék fény élő állatokban egy másik mechanizmuson – a nitrogén-monoxid felszabadításán – keresztül előnyös hatásokat vált ki, amit egy Petri-csésze nem képes reprodukálni. Erre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet.
Harmadszor, és ez a leggyakorlatiasabb: egy választható hullámhosszú panelen a kék fény több lehetőség egyike, nem pedig a teljes kezelés. Ha az Ön célja a keringés, a sebgyógyulás vagy a szövetek helyreállítása, ez a vizsgálat jó érv amellett, hogy a kék helyett a vörös és a közeli infravörös hullámhosszokat válassza – és pontosan ez a hullámhosszok független vezérlésének értelme.
Az ehhez hasonló kutatásokat akkor is közzétesszük, ha azok bonyolítják a marketingüzenetet, mert egy kikapcsolható hullámhossz csak akkor hasznos, ha tudja, mikor érdemes bekapcsolni.
Miért a zöld fény az érdekes eredmény
A vörös fény szövetregenerációra gyakorolt előnyei jól dokumentáltak az LLLT-szakirodalomban. A vizsgálatot az teszi figyelemre méltóvá, hogy a zöld fény ugyanolyan jól teljesített – sőt bizonyos mérésekben (2D vándorlás) kissé jobban is. A mechanizmus még nem teljesen tisztázott; a szerzők rámutatnak, hogy a vörös fény általában a mitokondriális légzési lánc citokróm-c-oxidázán keresztül hat, a zöld fény hatásútját azonban „még tovább kell tisztázni”. Fehérjeszinten a vizsgálat azt találta, hogy mind a vörös, mind a zöld fénnyel végzett stimuláció növelte a hepatocita növekedési faktor (HGF), egy proangiogén jelzőmolekula szintjét, bár a konkrétan érintett fehérjék hullámhosszonként némileg eltértek.
Mit jelent ez a gyakorlatban
A hullámhosszok kombinációja: a bőr helyreállítására, a keringésre és a szövetregenerációra összpontosító alkalmazások esetében ez a vizsgálat közvetlen, sejtszintű alátámasztást ad a vörös fényt alkalmazó eszközöknek, és arra utal, hogy a zöld fény több figyelmet érdemelhet, mint amennyit jelenleg a legtöbb fogyasztói panelben kap, amelyek ritkán tartalmazzák.
Nem helyettesíti az in vivo bizonyítékokat: a szerzők gondosan kiemelik, hogy ez egy in vitro (sejttenyészetes) vizsgálat – a valódi sebgyógyulás egy élő szervezetben oxigéngradienseket, iszkémiát és enzimaktivitást foglal magában, amelyeket egy Petri-csésze nem tud reprodukálni, és valószínűleg ezért viselkedik másként a kék fény az állatkísérletekben, mint itt.
Gyakran ismételt kérdések
Ez azt jelenti, hogy a kék fény haszontalan?
Nem feltétlenül. Ez a vizsgálat sejtszinten hatástalannak és enyhén kontraproduktívnak találta, de ugyanez a kutatócsoport kimutatta, hogy a kék fény élő állatmodellekben segítheti a sebgyógyulást – valószínűleg más mechanizmuson (nitrogén-monoxid felszabadításán) keresztül, mint a vörös vagy a zöld fény.
Jobb a zöld fény, mint a vörös?
Összességében hasonlóan teljesítettek, a zöld kifejezetten a 2D vándorlás sebességében előzte meg kissé a vöröset. A vizsgálat hasonlóan hatékonynak tekinti őket, és nem hirdet egyértelmű győztest.
Milyen hullámhosszokat teszteltek valójában?
475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (vörös), mindegyiket pulzáló LED-fényként, 80 mW/cm² csúcs-besugárzási erősséggel és napi 24 J/cm² dózissal.
A vizsgálat kifejezetten a bőrre vonatkozik, vagy minden szövetre?
Kifejezetten endotélsejteket – az ereket alkotó sejteket – használtak, nem közvetlenül bőrsejteket. Mivel az új erek kialakulása a legtöbb sebgyógyulási és szövetregenerációs folyamat alapja, az eredmények relevánsak a bőr gyógyulása szempontjából, de magukon a bőrsejteken nem tesztelték őket.
Forrás: Rohringer, S., Holnthoner, W., Chaudary, S., Slezak, P., Priglinger, E., Strassl, M., Pill, K., Mühleder, S., Redl, H. & Dungel, P. “The impact of wavelengths of LED light-therapy on endothelial cells.” Scientific Reports 7, 10700 (2017). DOI: 10.1038/s41598-017-11061-y. Megjelent a Creative Commons Attribution 4.0 International License alatt.
Jogi nyilatkozat: ez a cikk általános tájékoztatás céljából foglalja össze a publikált kutatásokat. Nem minősül orvosi tanácsnak, és nem írja le egyetlen Dermfix termék rendeltetését sem.