Utolsó frissítés: 2026. július · Írta: a Dermfix fototerápiás csapata
Röviden: a 600–700 nm-es tartományba eső vörös fény a bőr felszínéhez közel nyelődik el, míg a 780–950 nm-es közeli infravörös fény mélyebbre hatol a szövetekben, és eléri az izmok és ízületek mélységét. Ez a megkülönböztetés nem marketingfogás: abból ered, hogy ezek a hullámhosszok mennyire eltérően szóródnak és nyelődnek el az élő szövetben – és ezért készül a legtöbb panel úgy, hogy mindkét sávot lefedő tartományt kínáljon egyetlen hullámhossz helyett.
Mi a vörös fény (600–700 nm)?
A vörös fény a spektrum látható tartományába esik. Michael R. Hamblinnak, a Harvard Medical School Wellman Center for Photomedicine intézetének kutatójának az alacsony szintű fényterápia (LLLT) mechanizmusairól írt, sokat idézett áttekintése szerint a 600–700 nm-es hullámhosszokat általában a felszíni szövetek kezelésére választják – éppen azért, mert nem jutnak olyan mélyre, mielőtt elnyelődnének vagy szóródnának.
Hogy a fény egyáltalán így viselkedik, az a szövetoptikán múlik. A hemoglobin és a melanin – a bőr fő fényelnyelő molekulái – erősen elnyelik a 600 nm-nél rövidebb hullámhosszokat, a víz viszont csak nagyjából 1150 nm felett kezd erősen elnyelni. E két pont között húzódik az, amit Hamblin áttekintése a szövet „optikai ablakának” nevez: az a sáv, amelyben a vörös és a közeli infravörös fény a leghatékonyabban hatol be, ahelyett hogy azonnal elnyelődne vagy szétszóródna.
Mi a közeli infravörös fény (780–950 nm)?
A közeli infravörös (NIR) közvetlenül az emberi szem által érzékelhető tartomány határán túl található. Ugyanezen áttekintés szerint a 780 és 950 nm közötti hullámhosszokat jellemzően a mélyebben fekvő szövetekhez választják, mivel az optikai ablakon belüli hosszabb hullámhosszok tovább haladnak a bőrön, a zsírszöveten és az izmon keresztül, mielőtt elnyelődnének.
Érdekes módon a tanulmány megjegyzi, hogy a 700 és 770 nm közötti hullámhosszoknak – a vörös és a NIR sáv közötti résnek – alig tulajdonítanak biológiai aktivitást. Ez hasznos részlet: nem egyszerűen egyenes vonalú összefüggésről van szó, miszerint „hosszabb hullámhossz, mélyebb behatolás”. A két hasznos sáv között éppen hatékonyságcsökkenés tapasztalható, ami részben magyarázza, miért összpontosítják a panelek a teljesítményüket kifejezetten a vörös és a NIR tartományra, ahelyett hogy egyenletesen elosztanák a spektrumon.
Sejtszinten az áttekintés a citokróm-c-oxidázt – a mitokondriális légzési lánc egyik enzimét – nevezi meg mint e hatásokért felelős valószínű elsődleges fényelnyelő molekulát (kromofórt), mivel abszorpciós spektruma szorosan követi a biológiailag aktívnak talált hullámhosszokat. Az áttekintésben idézett egyik tanulmány négy konkrét csúcsot azonosított a hatásspektrumban: nagyjából 613–624 nm, 668–684 nm, 751–772 nm és 813–846 nm – ezért a vörös fényt és NIR-t kibocsátó eszközök diódáikat jellemzően e tartományok köré csoportosítják, ahelyett hogy véletlenszerűen választanának hullámhosszokat.
Szükség van mindkettőre?
Abból kiindulva, ahogyan a szakirodalom a két sávot leírja: igen – az egyetlen sávot kínáló panel vagy a felszínre, vagy a mélyebb rétegekre korlátozza Önt, de nem mindkettőre. Egyes eszközök tovább mennek, és egy vörös hullámhosszt egy NIR hullámhosszal kombinálnak, azzal az indoklással, hogy a kettő párosítása additív hatású lehet, és egyetlen eszközt szélesebb körben tesz használhatóvá. Ez magyarázza, miért vált a „vörös + NIR együtt” az általános célú panelek alapkombinációjává, egyik hullámhossz önmagában helyett.
És mi a helyzet a dózissal és más paraméterekkel?
A hullámhossz csak egy darabja a kirakósnak – és figyelemre méltó, hogy az áttekintés szerint ez az a paraméter, amelyben a szakterületen a legnagyobb az egyetértés, szemben a dózissal, a pulzálással és a koherenciával, amelyek jóval vitatottabbak. Az adagolást tekintve a felszíni alkalmazásra szánt vörös hullámhosszokat jellemzően 1–10 J/cm² tartományban alkalmazzák (gyakran említett érték a 4 J/cm²), míg a mélyebb struktúrákhoz használt NIR hullámhosszok dózisa magasabb, 10–50 J/cm² tartományba esik. A kezelést általában naponta vagy kétnaponta ismétlik, nagyjából két héten át.
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, amit az áttekintés kétfázisú dózis-válasz összefüggésnek nevez: a több fény nem feltétlenül jobb. A hatékonyság a dózissal egy optimális pontig nő, a túl magas dózisok azonban gyengébb – vagy akár negatív – eredményt hozhatnak. Részben ezért adnak ki a gyártók konkrét útmutatást a besugárzási erősségre és a kezelési időre vonatkozóan, ahelyett hogy a dózist nyitva hagynák.
Gyakran ismételt kérdések
A 660 nm-es vörös vagy a 850 nm-es NIR a „jobb”?
Egyik sem – különböző mélységekhez valók. A vörös a felszíni szövetekhez, a NIR a mélyebb izom- és ízületi szövetekhez. A mögöttes mechanizmusokról szóló áttekintések következetesen egymást kiegészítőként, nem pedig versengőként kezelik őket.
Látható a közeli infravörös fény?
Nem – a NIR a látható spektrumon kívül esik, ezért a csak NIR-t kibocsátó eszközöket gyakran halvány, látható jelzőfénnyel látják el, hogy a felhasználó meggyőződhessen arról, hogy a panel működik.
Fontosabb a hullámhosszok kombinációja, mint a számuk?
A hatásmechanizmusokkal foglalkozó szakirodalom alapján igen. A legnagyobb tudományos egyetértés abban van, hogy a vörös (600–700 nm) és a NIR (780–950 nm) az a két sáv, amelyet érdemes előtérbe helyezni, míg a köztük lévő 700–770 nm-es rés csekély aktivitást mutat. A hullámhosszok hosszú listája kevésbé számít, mint a valóban aktívnak bizonyult tartományokban nyújtott megbízható, jól dokumentált teljesítmény.
Forrás: Hamblin, M.R., “Mechanisms of Low Level Light Therapy”, Department of Dermatology, Harvard Medical School / Wellman Center for Photomedicine, Massachusetts General Hospital. A hatásspektrum csúcsaira vonatkozó konkrét megállapítások forrása: Karu, T.I. és Kolyakov, S.F., “Exact action spectra for cellular responses relevant to phototherapy”, Photomed Laser Surg 23 (2005), az áttekintésben idézettek szerint.
Jogi nyilatkozat: ez a cikk általános tájékoztatás céljából foglalja össze a publikált kutatásokat. Nem minősül orvosi tanácsnak, és nem írja le egyetlen Dermfix termék rendeltetését sem.