Utolsó frissítés: 2026. július · Szerző: az Dermfix fototerápiás csapata
Rövid válasz: Egy emberi endoteliális sejtekkel (az erek belsejét borító, a sebgyógyulást elősegítő sejtekkel) végzett, kontrollált laboratóriumi vizsgálatban a vörös és a zöld LED fény egyaránt jelentősen fokozta a sejtek szaporodását és vándorlását, míg a kék fény nem – sőt, úgy tűnt, hogy sejt szinten éppen ezeket a folyamatokat gátolja. Ha a sebgyógyulás és a vérkeringés támogatása a cél, akkor jelenleg a vörös és a zöld hullámhosszok mellett szólnak a legerősebb bizonyítékok.
A tanulmány
A bécsi Ludwig Boltzmann Kísérleti és Klinikai Traumatológiai Intézet kutatócsoportja, Sabrina Rohringer és Peter Dungel vezetésével, azt tűzte ki célul, hogy közvetlenül összehasonlítsa, hogyan hatnak a különböző LED hullámhosszok az emberi köldökvéna-endoteliális sejtekre (HUVEC) — amelyek az erek kialakulásának (angiogenezis) vizsgálatára szolgáló standard laboratóriumi modellként szolgálnak. A kutatócsoport három hullámhosszon – 475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (vörös) – tesztelte az impulzusos LED fényt, és eredményeit kezeletlen kontrollsejtekkel hasonlította össze. A teljes tanulmány 2017-ben jelent meg a Scientific Reports (Nature) folyóiratban.
Az endoteliális sejtek azért játszanak itt fontos szerepet, mert azok borítják az erek belső falát, és közvetlenül felelősek az új kapilláris hálózatok kialakulásáért a szöveti károsodás helyén — ez a folyamat központi szerepet játszik a sebgyógyulásban.
Milyen piros és zöld lámpa volt
72 óra elteltével mind a vörös, mind a zöld fény hatására jelentősen megnőtt az endoteliális sejtek száma a kezeletlen kontrollcsoporthoz képest — a sejtszám a vörös és a zöld csoportban nagyjából 144–146%-kal volt magasabb. A kék fény ezzel szemben csupán csekély növekedést eredményezett, amely nem érte el a statisztikai szignifikanciát.
Ez a tendencia többféle vizsgálati módszer alkalmazása során is megfigyelhető volt. Egy szokásos „karcolásos seb” vizsgálatban – amelynek során egy rést hoznak létre a sejtrétegben, és a kutatók nyomon követik, milyen gyorsan záródik be – a zöld fény eredményezte a leggyorsabb, statisztikailag szignifikáns záródást. Egy olyan 3D-modellben, amelyet úgy terveztek, hogy utánozza a sejtek szövetben való vándorlását, mind a vörös, mind a zöld fény jelentősen növelte a kifelé vándorló sejtek számát, míg a kék fény egyáltalán nem gyakorolt hatást.
A kutatók emellett egy olyan 3D-s ko-kultúra-modellben is vizsgálták a korai stádiumú érképződést, amelyben endoteliális sejteket és őssejteket kombináltak. Mind a vörös, mind a zöld fény növelte a szaporodó sejtek által elfoglalt területet, és látható sejtnyúlást váltott ki – ami arra utal, hogy a sejtek aktívan dolgoznak azon, hogy új kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.
Mit okozott a kék fény?
A kék fény éppen ellenkező okból tűnt ki. A kontrollhoz képest jelentősen csökkentette a sejtek anyagcsere-aktivitását, és ez volt az egyetlen hullámhossz, amely a reaktív oxigénszármazékok (ROS) szintjének jelentős emelkedését váltotta ki – amelyek túlzott mennyiségben károsíthatják a sejteket –, továbbá egyetlen in vitro vizsgálatban sem sikerült javítania a sejtek vándorlását vagy szaporodását.
A szerzők azonban egy fontos árnyalatra is rámutatnak: ugyanazon laboratórium más tanulmányai kimutatták, hogy a kék fény élő állatmodellekben hatékony lehet, különösen a mitokondriális fehérjékből származó nitrogén-monoxid felszabadításában, ami elősegíti a gyógyulást. A tanulság nem az, hogy a kék fény soha nem hatékony – hanem az, hogy ebben a közvetlen, sejtszintű összehasonlításban a vörös és a zöld fény következetesen jobb eredményeket ért el.
Akkor miért tartalmaznak a több hullámhosszúságú panelek még mindig kék színt?
Egy ilyen tanulmány kapcsán jogos kérdés ez – beleértve a saját hardverünket is, mivel az „ Dermfix RLF ” sorozat hét választható hullámhossza között szerepel a 480 nm is. Három dolgot érdemes külön kiemelni.
Először is, ez egy endoteliális sejteken végzett in vitro vizsgálat volt, amelyben az egyes hullámhosszokat külön-külön vizsgálták az érrendszeri hatások szempontjából. Nem egy több hullámhosszú panel tesztjéről van szó, és nem méri azokat az alkalmazási területeket, amelyekre a kék fényt általában a bőrápolás területén választják.
Másodszor, ugyanez a kutatócsoport egy másik tanulmányban kimutatta, hogy a kék fény élő állatokban egy másik mechanizmus – a nitrogén-monoxid felszabadulása – révén jár előnyökkel, amit Petri-csészében nem lehet reprodukálni. Erre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet.
Harmadszor, és ami a legfontosabb a gyakorlati szempontból: egy választható hullámhosszúságú panel esetében a kék szín csupán egy a számos lehetőség közül, nem pedig az egyetlen kezelési módszer. Ha a cél a vérkeringés elősegítése, a sebgyógyulás vagy a szövetek helyreállítása, akkor ez a tanulmány jó érv amellett, hogy a kék helyett inkább a vörös és a közeli infravörös hullámhosszokat válasszuk – és pontosan ez a független hullámhossz-szabályozás lényege.
Még akkor is közzétesszük az ilyen jellegű kutatási eredményeket, ha azok bonyolítják a marketingüzenetet, mert egy olyan hullámhossz, amelyet ki lehet kapcsolni, csak akkor hasznos, ha tudjuk, mikor kell bekapcsolni.
Miért éppen a zöld fény az érdekes eredmény?
A vörös fény szövetregeneráló hatásai az alacsony intenzitású lézerterápia (LLLT) szakirodalmában már jól dokumentáltak. Ami ezt a tanulmányt figyelemre méltóvá teszi, az az, hogy a zöld fény éppoly jól teljesített – sőt, egyes mutatók (2D-migráció) tekintetében kissé jobb eredményt ért el. A mechanizmus még nem teljesen tisztázott; a szerzők rámutatnak, hogy a vörös fényről általában úgy tartják, hogy a mitokondriális légzési láncban a citokróm c-oxidázon keresztül hat, de a zöld fény hatásmechanizmusát „még tovább kell vizsgálni”. Fehérjeszinten a tanulmány megállapította, hogy mind a vörös, mind a zöld fény stimulációja növelte a hepatocita növekedési faktor (HGF) – egy érképződést elősegítő jel – szintjét, bár a hatással érintett konkrét fehérjék a hullámhossz függvényében némileg eltértek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hullámhossz-kombináció: A bőr helyreállítására, a vérkeringésre és a szövetregenerációra irányuló alkalmazások tekintetében ez a tanulmány közvetlen, sejtszintű alátámasztást nyújt a vörös fényű készülékek hatékonyságára vonatkozóan, és arra utal, hogy a zöld fény talán több figyelmet érdemelne, mint amennyit jelenleg a legtöbb fogyasztói termékpalettán kap, ahol ritkán szerepel.
Nem helyettesíti az in vivo bizonyítékokat: A szerzők gondosan kiemelik, hogy ez egy in vitro (sejtkultúra) vizsgálat — az élő szervezetben zajló valódi sebgyógyulás során olyan tényezők játszanak szerepet, mint az oxigéngradiensek, az ischaemia és az enzimaktivitás, amelyeket egy Petri-csészében nem lehet reprodukálni; valószínűleg ez az oka annak, hogy a kék fény állatkísérletekben másképp viselkedik, mint ebben a vizsgálatban.
Gyakran feltett kérdések
Ez azt jelenti, hogy a kék fény haszontalan?
Nem feltétlenül. Ez a tanulmány sejt szinten hatástalannak és enyhén károsnak találta, de ugyanaz a kutatócsoport kimutatta, hogy a kék fény élő állatmodellekben elősegítheti a sebgyógyulást, valószínűleg a vörös vagy zöld fénytől eltérő mechanizmuson (nitrogén-monoxid felszabadulás) keresztül.
A zöld lámpa jobb, mint a piros?
Összességében hasonló teljesítményt nyújtottak, bár kifejezetten a 2D-s migrációs sebesség tekintetében a zöld szín szorosan megelőzte a pirosat. A tanulmány nem hirdet egyértelmű győztest, hanem úgy tekinti őket, hogy hatékonyságuk hasonló.
Mely hullámhosszokat vizsgálták valójában?
475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (piros), mindegyik impulzusos LED -fény formájában, 80 mW/cm² csúcsbesugárzási intenzitással és 24 J/cm² napi dózissal.
Ez a tanulmány kifejezetten a bőrre vonatkozik, vagy minden szövetre?
A kísérlet során nem közvetlenül bőrsejteket, hanem kifejezetten endoteliális sejteket – azaz az erek kialakulásáért felelős sejteket – használtak. Mivel az új erek kialakulása a legtöbb sebgyógyulási és szövetregenerációs folyamat alapját képezi, az eredmények relevánsak a bőrgyógyulás szempontjából, de magukon a bőrsejteken nem végezték el a vizsgálatot.
Forrás: Rohringer, S., Holnthoner, W., Chaudary, S., Slezak, P., Priglinger, E., Strassl, M., Pill, K., Mühleder, S., Redl, H. és Dungel, P. „ LED -fényterápia hullámhosszainak hatása az endoteliális sejtekre.” Scientific Reports 7, 10700 (2017). DOI: 10.1038/s41598-017-11061-y. A cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License licenc alapján jelent meg.
Jogi nyilatkozat: Ez a cikk általános tájékoztatás céljából összefoglalja a publikált kutatási eredményeket. Nem minősül orvosi tanácsadásnak, és nem írja le az Dermfix weboldalon szereplő termékek rendeltetését.