Utolsó frissítés: 2026. július · Szerző: a Dermfix fototerápiás csapata
Rövid válasz: Egy emberi endoteliális sejtekkel (az erek falát borító, a sebgyógyulást elősegítő sejtekkel) végzett, kontrollált laboratóriumi vizsgálatban mind a vörös, mind a zöld LED-fény jelentősen fokozta a sejtek szaporodását és vándorlását, míg a kék fény nem – sőt, úgy tűnt, hogy sejt szinten éppen gátolja ezeket a folyamatokat. Ha a sebgyógyulás és a vérkeringés elősegítése a cél, akkor jelenleg a vörös és a zöld hullámhosszok mellett szólnak a legerősebb bizonyítékok.
A tanulmány
A bécsi Ludwig Boltzmann Kísérleti és Klinikai Traumatológiai Intézet kutatócsoportja, Sabrina Rohringer és Peter Dungel vezetésével, azt tűzte ki célul, hogy közvetlenül összehasonlítsa, hogyan hatnak a különböző LED-hullámhosszak az emberi köldökvéna-endoteliális sejtekre (HUVEC) — amelyek az erek kialakulásának (angiogenezis) vizsgálatára szolgáló standard laboratóriumi modellként szolgálnak. A kutatócsoport három hullámhosszon – 475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (vörös) – vizsgálta az impulzusos LED-fény hatását kezeletlen kontrollsejtekkel összehasonlítva. A teljes tanulmány 2017-ben jelent meg a Scientific Reports (Nature) folyóiratban.
Az endoteliális sejtek azért játszanak itt fontos szerepet, mert azok borítják az erek belső falát, és közvetlenül felelősek az új kapilláris hálózatok kialakulásáért a szöveti károsodás helyén — ez a folyamat központi szerepet játszik a sebgyógyulásban.
Milyen piros és zöld lámpát használt
72 óra elteltével mind a vörös, mind a zöld fény hatására szignifikánsan megnőtt az endoteliális sejtek száma a kezeletlen kontrollcsoporthoz képest — a sejtszám a vörös és a zöld csoportban nagyjából 144–146%-kal volt magasabb. A kék fény ezzel szemben csupán csekély növekedést eredményezett, amely nem érte el a statisztikai szignifikanciát.
Ez a tendencia többféle vizsgálati módszer alkalmazása során is megfigyelhető volt. Egy szokásos „karcolásos seb” vizsgálatban – amelynek során egy rést hoznak létre a sejtrétegben, és a kutatók nyomon követik, milyen gyorsan záródik be – a zöld fény eredményezte a leggyorsabb, statisztikailag szignifikáns záródást. Egy olyan 3D-modellben, amelyet arra terveztek, hogy utánozza a sejtek szövetben való vándorlását, mind a vörös, mind a zöld fény jelentősen növelte a kifelé vándorló sejtek számát, míg a kék fény egyáltalán nem gyakorolt hatást.
A kutatók emellett egy olyan 3D-s ko-kultúra-modellben is vizsgálták a korai stádiumú érképződést, amelyben endoteliális sejteket és őssejteket kombináltak. Mind a vörös, mind a zöld fény növelte a szaporodó sejtek által elfoglalt területet, és látható sejtnyúlást váltott ki – ami arra utal, hogy a sejtek aktívan dolgoznak azon, hogy új kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.
Mit okozott a kék fény?
A kék fény éppen ellenkező okból tűnt ki. A kontrollhoz képest jelentősen csökkentette a sejtek anyagcsere-aktivitását, és ez volt az egyetlen hullámhossz, amely a reaktív oxigénszármazékok (ROS) szintjének jelentős emelkedését váltotta ki – amelyek túlzott mennyiségben károsíthatják a sejteket –, továbbá egyetlen in vitro vizsgálatban sem sikerült javítania a sejtek vándorlását vagy szaporodását.
A szerzők azonban felhívják a figyelmet egy fontos árnyalatra: ugyanazon laboratórium más tanulmányai kimutatták, hogy a kék fény élő állatmodellekben hatékony lehet, különösen a mitokondriális fehérjékből származó nitrogén-monoxid felszabadításában, ami elősegíti a gyógyulást. A tanulság nem az, hogy a kék fény soha nem hatékony – hanem az, hogy ebben a közvetlen, sejtszintű összehasonlításban a vörös és a zöld fény következetesen jobb eredményeket ért el.
Akkor miért tartalmaznak a több hullámhosszúságú panelek még mindig kék színt?
Egy ilyen tanulmány kapcsán jogos kérdés ez – beleértve a saját berendezéseinket is, mivel a Dermfix RLF-sorozat hét választható hullámhossza között szerepel a 480 nm-es is. Három dolgot érdemes külön kiemelni.
Először is, ez egy endoteliális sejteken végzett in vitro vizsgálat volt, amelyben az egyes hullámhosszokat külön-külön tesztelték az érrendszeri hatások szempontjából. Nem egy több hullámhosszú panel vizsgálatáról van szó, és nem méri azokat az alkalmazási területeket, amelyekre a kék fényt általában a bőrápolás területén választják.
Másodszor, ugyanez a kutatócsoport egy másik tanulmányban kimutatta, hogy a kék fény élő állatokban egy másik mechanizmus – a nitrogén-monoxid felszabadulása – révén jár előnyökkel, amit Petri-csészében nem lehet reprodukálni. Erre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet.
Harmadszor, és ami a legfontosabb a gyakorlati szempontból: egy választható hullámhosszúságú panelen a kék csupán egy a számos lehetőség közül, nem pedig az egyetlen kezelési módszer. Ha a cél a vérkeringés elősegítése, a sebgyógyulás vagy a szöveti regeneráció, akkor ez a tanulmány jó érv amellett, hogy a kék helyett a vörös és a közeli infravörös hullámhosszokat válasszuk – és pontosan ez a független hullámhossz-szabályozás lényege.
Még akkor is közzétesszük az ilyen jellegű kutatási eredményeket, ha azok bonyolítják a marketingüzenetet, mert egy olyan hullámhossz, amelyet ki lehet kapcsolni, csak akkor hasznos, ha tudjuk, mikor kell bekapcsolni.
Miért éppen a zöld fény az érdekes eredmény?
A vörös fény szövetregeneráló hatásai az alacsony intenzitású lézerterápia (LLLT) szakirodalmában már régóta jól ismertek. Ami ezt a tanulmányt kiemeli, az az, hogy a zöld fény éppoly jól teljesített – sőt, egyes mutatók (2D migráció) tekintetében kissé jobb eredményt ért el. A mechanizmus még nem teljesen tisztázott; a szerzők rámutatnak, hogy a vörös fényről általában úgy tartják, hogy a mitokondriális légzési láncban a citokróm c-oxidázon keresztül fejt ki hatást, de a zöld fény hatásmechanizmusát „még tovább kell vizsgálni”. Fehérjeszinten a tanulmány megállapította, hogy mind a vörös, mind a zöld fény stimulációja növelte a hepatocita növekedési faktor (HGF) – egy érképződést elősegítő jel – szintjét, bár a hatással érintett specifikus fehérjék a hullámhossz függvényében némileg eltértek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hullámhossz-kombináció: A bőr helyreállítására, a vérkeringésre és a szövetregenerációra összpontosító alkalmazások tekintetében ez a tanulmány közvetlen, sejtszintű alátámasztást nyújt a vörös fényű készülékek hatékonyságára vonatkozóan, és arra utal, hogy a zöld fény talán több figyelmet érdemelne, mint amennyit jelenleg a legtöbb fogyasztói termékcsaládban kap, amelyek ritkán tartalmazzák azt.
Nem helyettesíti az in vivo bizonyítékokat: A szerzők gondosan kiemelik, hogy ez egy in vitro (sejtkultúra) vizsgálat — az élő szervezetben zajló valódi sebgyógyulás során olyan tényezők játszanak szerepet, mint az oxigéngradiensek, az ischaemia és az enzimaktivitás, amelyeket egy Petri-csészében nem lehet reprodukálni; valószínűleg ez az oka annak, hogy a kék fény állatkísérletekben másképp viselkedik, mint ebben a vizsgálatban.
Gyakran feltett kérdések
Ez azt jelenti, hogy a kék fény haszontalan?
Nem feltétlenül. Ez a tanulmány sejt szinten hatástalannak és enyhén károsnak találta, de ugyanaz a kutatócsoport kimutatta, hogy a kék fény élő állatmodellekben elősegítheti a sebgyógyulást, valószínűleg a vörös vagy zöld fénytől eltérő mechanizmuson (nitrogén-monoxid felszabadulásán) keresztül.
A zöld lámpa jobb, mint a piros?
Összességében hasonló teljesítményt nyújtottak, bár kifejezetten a 2D-s migrációs sebesség tekintetében a zöld szín szorosan megelőzte a pirosat. A tanulmány nem hirdet egyértelmű győztest, hanem úgy tekinti őket, hogy hatékonyságuk hasonló.
Mely hullámhosszokat vizsgálták valójában?
475 nm (kék), 516 nm (zöld) és 635 nm (piros) hullámhosszúságú sugárzás, amelyeket mind impulzusos LED-fény formájában bocsátanak ki, 80 mW/cm² csúcsbesugárzási intenzitással és 24 J/cm² napi dózissal.
Ez a tanulmány kifejezetten a bőrre vonatkozik, vagy minden szövetre?
A kísérlet során nem közvetlenül bőrsejteket, hanem kifejezetten endoteliális sejteket – azaz az erek kialakulásáért felelős sejteket – használtak. Mivel az új erek kialakulása a legtöbb sebgyógyulási és szövetregenerációs folyamat alapját képezi, az eredmények relevánsak a bőrgyógyulás szempontjából, de magukon a bőrsejteken nem végezték el a vizsgálatot.
Forrás: Rohringer, S., Holnthoner, W., Chaudary, S., Slezak, P., Priglinger, E., Strassl, M., Pill, K., Mühleder, S., Redl, H. és Dungel, P. „A LED-fényterápia hullámhosszainak hatása az endoteliális sejtekre.” Scientific Reports 7, 10700 (2017). DOI: 10.1038/s41598-017-11061-y. A Creative Commons Attribution 4.0 International License alapján közzétéve.
Jogi nyilatkozat: Ez a cikk általános tájékoztatás céljából összefoglalja a publikált kutatási eredményeket. Nem minősül orvosi tanácsadásnak, és nem írja le egyetlen Dermfix-termék rendeltetését sem.